Ilyushin Il-18

Ilyushin Il-18
Ország	Szovjetunió
Szerepet	Turbopropelleres utasszállító és felderítő repülőgépek
Első repülés	1957. július 4.
Beépített	670+

A Iljusin Il-18 egy nagy turbopropelleres utasszállító repülőgép, amely először 1957-ben repült, és korának egyik legismertebb szovjet repülőgépévé vált. Az Il-18 évtizedekig a világ egyik legfontosabb utasszállító repülőgépe volt, és széles körben exportálták. A repülőgép tartósságának köszönhetően sok példány több mint 45 000 repült órát ért el, és a típus továbbra is működőképes mind katonai, mind (kisebb mértékben) polgári kapacitásokban. Az Il-18 utódja a nagyobb hatótávolságú Iljusin Il-62 volt.

Forrás: Iljusin Il-18 a Wikipédián

Ilyushin Il-18V Walk Around
Fotós	Vladimir Yakubov
Lokalizáció	Minszk-Borovaja Légi Múzeum, Fehéroroszország
Fénykép	130

Ilyushin Il-18V 118

Ilyushin Il-18V 119

Ilyushin Il-18V 120

Ilyushin Il-18V 121

Ilyushin Il-18V 122

Ilyushin Il-18V 123

Ilyushin Il-18V 124

Ilyushin Il-18V 125

Ilyushin Il-18V 126

1 ... 12 13 14 15

Várj, keresem az Illyushin Il-28-at...

Lásd még:

General Characteristics (Soviet Era)

The Ilyushin Il-18 (NATO reporting name: Coot) is a large, four-engine turboprop airliner first flown in the mid-1950s. It was one of the Soviet Union’s most successful and enduring airliners, setting several world records for speed and lifting capacity. It became a workhorse for Aeroflot and was widely exported.

Property	Value (Typical Il-18D Variant)
Szerepet	Medium/Long-Range Airliner, Cargo, Military Transport
Gyártó	Ilyushin Design Bureau
First Flight	July 4, 1957
Legénység	5 (Pilot, Co-pilot, Flight Engineer, Navigator, Radio Operator)
Kapacitás	65 to 120 passengers (depending on configuration)
Szárnyfesztávolsága	37.42 m (122 ft 9 in)
Max Takeoff Weight	64,000 kg (141,100 lb)

Design and Powerplant

Engines: Four Ivchenko AI-20 turboprop engines.
Power Output: Approx. 3,169 kW (4,250 shp) each.
Propellers: Large, four-bladed reversible pitch propellers.
Construction: Conventional low-wing cantilever monoplane with all-metal semi-monocoque construction.
Key Feature: The Il-18 was renowned for its robustness, efficiency, and excellent cruise performance for a turboprop of its era, making it highly competitive with Western designs like the Lockheed Electra.

Performance and Military Use

Maximum Cruise Speed: 675 km/h (419 mph, 364 knots).
Maximum Range (Il-18D): Approximately 6,500 km (4,000 miles) with maximum fuel and reduced payload.
Service Ceiling: 10,000 m (33,000 ft).
Military and Specialized Variants: The Il-18 airframe proved versatile and was developed into several military and specialized roles, including:
- Il-20M Coot-A: Signals Intelligence (SIGINT) / Electronic Intelligence (ELINT) and reconnaissance platform.
- Il-38 May: Maritime patrol and anti-submarine warfare (ASW) aircraft.
Endurance: Many Il-18s had exceptionally long service lives, with some civilian and military variants still in limited operation in the 21st century, primarily as cargo planes or specialized platforms.