37 mm-es légvédelmi ágyú – Fotók & videó

37 mm-es légvédelmi ágyú
Ország	Szovjetunió
Típus	Légvédelmi fegyver
Időszak	1939-1945
Beépített	20.000

37 mm-es automata légvédelmi löveg M1939 (61-K) (oroszul: 37-мм автоматическая зенитная пушка образца 1939 года (61-К)) egy szovjet 37 mm-es kaliberű légvédelmi löveg volt, amelyet az 1930-as évek végén fejlesztettek ki, és a második világháború alatt használtak. A szárazföldi változatot az 1950-es években a szovjet szolgálatban a ZSU-57-2 váltotta fel. Az ilyen típusú fegyvereket sikeresen használták a keleti fronton a merülőbombázók és más alacsony és közepes magasságú célpontok ellen. Volt némi hasznossága az enyhén páncélozott földi célpontok ellen is. A 37 mm-es AD ágyúk legénysége 14 657 tengelyes gépet lőtt le. Az átlagos mennyiségű 37 mm-es lőszer, hogy lelőjön egy ellenséges gépet, 905 töltet volt.

Forrás: 37mm M1939 a Wikin

Várj, Keresés 37mm M1939 fotók az Ön számára ...

További infó:

A 37 mm-es légvédelmi ágyú egyfajta fegyver volt, amelyet különböző országok használtak a második világháború alatt. Úgy tervezték, hogy az ellenséges repülőgépeket alacsony és közepes magasságban lője le, nagy robbanásveszélyes vagy páncél-piercing kagylóval. A 37 mm-es kaliberre azért esett a választás, mert jó egyensúlyt kínált a súly, a csőtorkolati sebesség, a tűzgyorsaság és a pontosság között. A 37 mm-es légvédelmi fegyverek különböző modelljeit Németország, az Egyesült Államok, Románia és a Szovjetunió gyártotta, mindegyiknek saját jellemzői és teljesítménye volt. Néhány a legjelentősebb példák közül:
– The 3.7 cm Flak 18/36/37, developed by Rheinmetall in Germany, was a fully automatic gas-operated cannon that could fire up to 160 rounds per minute. It had a three-legged platform mount that allowed 360 degrees of traverse and a maximum elevation of 85 degrees. It was used by the German army and air force, as well as by Romania and Bulgaria. – The 37 mm gun M1, developed by John M. Browning and Colt in the United States, was an anti-aircraft autocannon that could fire up to 120 rounds per minute. It had a four-wheeled trailer mount that allowed 360 degrees of traverse and a maximum elevation of 90 degrees. It was used by the US army and navy, as well as mounted on half-tracks and PT boats. – The 37 mm automatic air defense gun M1939 (61-K), developed by the Soviet Union, was an anti-aircraft autocannon that could fire up to 80 rounds per minute. It had a two-wheeled carriage mount that allowed 360 degrees of traverse and a maximum elevation of 85 degrees. It was used by the Soviet army and navy, as well as by China and North Korea. – The 37 mm gun M3, developed by the United States, was the first dedicated anti-tank gun fielded by US forces in numbers. It could fire up to 25 rounds per minute, using armor-piercing shells that could penetrate up to 25 mm of sloped armor at 500 yards. It had a split-trail carriage mount that allowed 60 degrees of traverse and a maximum elevation of 15 degrees. It was used by the US army and marines, as well as by Britain and France.
A 37 mm-es légvédelmi ágyú fontos szerepet játszott A második világháború, légvédelmi és földi támogatást nyújt különböző hadseregek és haditengerészetek számára. Hatékony volt az alacsonyan repülő repülőgépek, könnyű tankok, páncélozott járművek és gyalogsági célok ellen. Ugyanakkor olyan korlátokkal is szembesült, mint a korlátozott hatótávolság, az alacsony pontosság nagy magasságban, az ütegek elleni tűzzel szembeni sebezhetőség és az erősebb fegyverek és gyorsabb repülőgépek fejlesztése miatti elavulás.