A BMW R75-ös egy motorkerékpár és oldalkocsi kombináció volt, amelyet a német BMW cég fejlesztett ki és gyártott 1940 és 1944 között. Korának egyik legfejlettebb motorkerékpárja volt, és kifejezetten úgy tervezték, hogy megbirkózzon a második világháború csatatereinek zord körülményeivel. A motorkerékpárnak négyfokozatú sebességváltója volt, hátrameneti fokozattal, amely lehetővé tette, hogy szűk helyeken manőverezzen. Volt egy záró differenciálműve is, amely lehetővé tette, hogy a tereptől függően váltson a kétkerék-meghajtás és a háromkerék-meghajtás között. Az oldalkocsi mereven volt rögzítve a motorkerékpár vázához, és hajtott kerékkel rendelkezett, amelyet a kormányon lévő tengelykapcsoló karral lehetett be- vagy kikapcsolni. Az oldalkocsi fékpedállal is rendelkezett, amelyet a vezető vagy az utas működtethetett. A BMW R75 legfeljebb három személyt tudott szállítani, köztük a vezetőt, az oldalkocsi utasát és egy másik utast, aki a vezető mögött ült az ülésen. Vontatási kapacitása 500 kg volt, és különféle kiegészítőkkel lehetett felszerelni, például géppuskatartóval, rádiókészülékkel vagy tartalék üzemanyagtartállyal. A BMW R75 által vontatható pótkocsik egyike az Anhänger JF8 volt, amely egy kis teherszállító pótkocsi volt fadobozzal és vászonborítással. Az Anhänger JF8 egyetlen kerékkel és vonórúddal rendelkezett, amely egy gömbcsuklóval csatlakozott az oldalkocsihoz. A pótkocsi akár 250 kg felszerelést vagy ellátmányt, például lőszert, élelmiszert vagy szerszámokat is szállíthat. A doboz elejére egy pótkereket is szereltek, amellyel a motorkerékpár vagy az oldalkocsi lapos gumiabroncsát lehetett cserélni. Az Anhänger JF8-cal felszerelt BMW R75-öt a német hadsereg különböző egységei használták, különösen a keleti fronton, ahol sárral, hóval és jéggel szembesült. Megbízhatónak és sokoldalúnak bizonyult, és képes volt olyan nehéz terepen is áthaladni, amelyre más járművek nem voltak képesek.
Forrás: Wikipédia
